Az idősebbek emlékezhetnek a régi idők zánkai úttörővárosára. 1975. május 25-én, a Nemzetközi Gyermeknapon adták át, s az akkori Magyarország büszkesége volt.
Nos, ma is megvan, szebben ragyog, mint valaha!
Hadd mutassam be néhány mondattal: a tábor hatalmas területen fekszik, gyönyörű parkokkal, a fák között kifeszített függőágyakkal. A vadromantika kedvelői is gyönyörködhetnek az erdős részekben.
A mai nevén Erzsébet-tábor továbbra is birtokolja a saját, lekerített strandot, ahol minden megvan, amit megszoktunk a Balatonon: a selymes víz, vitorlások, evezősök, lángos, hot dog, hamburger, mindenféle jégkásák, fagyi, üdítők… Platánok, melyek kellemes árnyékot adnak a kánikulában.
A strand része a hajókikötő, sárkányhajókkal, a csónakosok s a fürdőzők biztonságát vigyázó motoros mentőcsónakokkal.
A Zánka nevet viselő hajó hosszú múlttal dicsekedhet: a szocialista pártfőtitkár, Kádár János sétahajója volt, például a híres kubai elnök, Fidel Castro is ott pöfékelt a fedélzeten elmaradhatatlan szivarjával…
Ma az Erzsébet-táborok boldog gyerekserege tölti meg a fedélzetet…
2019 júliusának utolsó hetében 27 diák várta a fehértói vasútállomáson a reggeli szerelvényt, amely Pestre vitte őket. Kelenföldön már fel tudtunk szállni a különvonatra, amely egyenesen a tábori megállóig szállított bennünket.
Este már a hatalmas „alakulótéren” voltak a csoportok, mi virító sárga pólóban, meg az azonos színű baseball sapkában, amely a „téli citromoknak” járt. Egy kis magyarázat: a tábor 2500 diáklakója csoportokba tömörült, s mi a téliesített, nagyon komfortos szálláson kaptunk helyet…
Színvonalas megnyitóműsorral vártak minket, amit a gyereksereg csatakiáltásokkal, együtt énekléssel viszonzott…
2500 gyermek együtt… Aki ott volt, nem felejti el a hangulatát…
Végig remek, meleg időnk volt, ami a Balaton partján nem hátrány…
Minden nap lesétáltunk a Csorsza-patak mentén a strandra, ahol a fürdésen kívül kétszer is sor került vízi kalandparkozásra; szintén kétszer sárkányhajóztunk, először Breznyán Előd, azután Kozák Richárd szakértő és tűpontos dobolására. (Ennek ütemére húztuk az evezőket…)
Természetesen nagyon sok egyéb programunk is volt, amelyek változatosak, izgalmasak és szórakoztatóak voltak…
Egy kis ízelítő: számháborúzás, lézerharc, kézműves foglalkozások, íjászkodás…
A robotika e sorok írójának elsőre kicsit ijesztően hangzott, de tudomásul kell venni: az önvezető autók korát éljük, az intelligens gépek behálózzák az életünket, gondoljanak csak a mosógépükre vagy a telefonjukra…
S bizony, a fehértói gyerekek nagyon ügyesen programozták a kis robotot, még gyorsulási versenyt is rendeztek…
Egy hosszabb hajóutat tettünk meg a fentebb már említett Zánkával, Balatonboglár dombjai és a Badacsony eltéveszthetetlen sziluettje övezte a kirándulást a magyar tengeren.
Hatalmas élmény volt a két kalandpark: a fokozatosság elvét betartva először egy kicsit könnyebb drótos akadálypályán kellett végigküszködni magukat, egy másik alkalommal 5 méteres magasságban…
Hamar elszaladt a hét… Az utolsó estéken hangulatos tábortűz fényénél, szórakoztató műsorral, tánccal, közös dalolással búcsúzott a táborlakók sokasága Zánkától.
A tábor főszervezője Némethné Fazekas Erika volt, a kísérő tanárok: Makai Katalin, Paprika Éva, s e sorok írója:
Stammer József
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
