Elindult a fűtésszezon!

TÁJÉKOZTATÓ FŰTÉSI SZEZON VESZÉLYEIRŐL Bár egyre több otthonban elkezdték már a fűtést, még nem késő a fűtési szezon hivatalos indulása előtt szakemberrel ellenőriztetni a tüzelő-fűtőberendezéseket és az égéstermék-elvezető rendszereket. Fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet a készülékek nem rendeltetésszerű használata, a szabálytalan kivitelezés, illetve a rendszeres műszaki felülvizsgálat vagy ellenőrzés elmulasztása.A szabálytalan kivitelezés miatt az égéstermék visszaáramolhat, a tüzelő-fűtőberendezés meghibásodhat. A zárt térbe visszajutó gázok már alacsony koncentrációban is komoly veszélyt jelentenek az emberekre és a háziállatokra. A műszaki felülvizsgálat és ellenőrzés fontos feltétele a fűtési rendszer biztonságos működtetésének, hiszen időben kiderül, ha valamilyen karbantartási vagy javítási munkára van szükség. Rendszeresen ellenőriztessük berendezéseinket szakemberrel és engedjük be otthonunkba a lakossági sormunkát végző kéményseprőt.

A nem rendeltetésszerű használat következtében jelentős anyagi kárral és esetenként súlyos sérülésekkel járó tűzesetek alakulhatnak ki, de nem ritka a fizikai robbanás sem. Nagyobb eséllyel rakódik le káros anyag az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem megfelelő tüzelőanyagot égetnek, az elzáródott kéményből pedig a mérgező anyagok visszaáramolhatnak a lakótérbe. Ezek a veszélyforrások a megfelelő használattal teljes mértékben kiküszöbölhetőek. A teljes biztonság elérését segítheti a megfelelő minőségű és megbízhatóan működő szén-monoxid érzékelő, amelyet tüzelő-fűtő berendezéseink közelében célszerű elhelyezni. Mivel a szén-monoxid színtelen és szagtalan gáz, ezért csak ezek a műszerek képesek jelezni a mérgező gáz jelenlétét. Vásárlás előtt mindig tájékozódjunk, mely termékek megbízhatóak és kérjük szakember segítségét. A július elsején hatályba lépett jogszabályváltozások egyről két évre ritkították az olyan égéstermékelevezetők ellenőrzését, amelyhez gázüzemű anyaggal üzemelő tüzelőberendezés vagy zárt égésterű tüzelőberendezés csatlakozik. Ezeknek az égéstermék-elvezetőknek az ellenőrzését a közszolgáltató az alábbi ingatlanok esetében: – a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében, – a kizárólag természetes személy tulajdonában lévő ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van, – a nem kizárólagosan természetes személy tulajdonában lévő ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, az ingatlan használójának megrendelése alapján a megrendelővel közösen megállapított időpontban, de legkésőbb a megrendelést követő kilencven napon belül végzi. A sormunka megrendelésének elmaradása tűzvédelmi bírság kiszabását vonja maga után! A gyűjtőkéményekről: Mint minden kémény, a gyűjtőkémény működése is a huzat elvén alapszik. A meleg füstgáz-levegő keverék könnyebb, mint a külső hőmérsékleten lévő levegő és ezért felfelé áramlik. Ezzel vákuumot, szívóhatást fejt ki, minél hosszabb a kémény, annál nagyobbat. Gyűjtőkémény esetében ugyanakkor a szívóhatás megoszlik a bekötött készülékek között, így a huzat egy-egy készüléknél kisebb lehet. Ez kielégítheti a műszaki elvárásokat, de előadódhat olyan helyzet, hogy egyes bekö- téseknél megszűnik a huzat, sőt, a lakás felé áramlik a füstgáz. Ez előre nem kiszámítható, így vannak olyan gyűjtőkémények, melyek működése labilis, a füstgáz visszaáramolhat a lakásokba, nem biztonságos a működésük. Gázfűtés esetén a meleg füstgázokból a hidegebb kémény falára savas-vizes kondenzátum csapódik ki. Ez a híg sav tönkreteszi a maltert, betont, így réseket tud képezni a lakóhelyiségek falán, ami csökkentheti a huzat hatását, és egyben utat nyit a füstgáz beáramlásának a lakóhelyiségbe. Az ilyen égéstermék elvezetők tömörtelenek, azaz használatuk az égési gázok lakásokba történő áramlása miatt életveszélyes. Az elmúlt években megnőtt azon háztartások száma, ahol szilárd tüzelőanyaggal fűtenek. A szilárd anyagok, vagy olaj égetésekor keletkező korom lerakódik a kémény falára. Az egyre vastagabb koromréteg leszűkíti a kémény belső kerületét, sőt, magas hő hatására akár meg is gyulladhat. Mindez elkerülhető azzal, ha mindenki beengedi a kéményseprőt, aki el tudja végezni a kémény tisztítását. Szilárd tüzelőanyaggal és olajjal működő fűtőeszközök esetén az ingyenes lakossági kéményseprés változatlanul évente történik, gázüzemű fűtőberendezések esetén kétévente. Gyakori, hogy az emberek nem olyan anyaggal fűtenek, mint amilyen tüzelőanyag elégetésére az adott fűtőeszközt megtervezték, esetleg nem tartják karban, nem tisztítják fűtőberendezésüket. A nem rendeltetésszerű használat jelentős anyagi kárral és esetenként súlyos sérülésekkel járó tűzesetekhez is vezethet. Több korom rakódik le az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem megfelelő tüzelőanyagot – lakkozott, festett, vagy nedves fát – égetnek. A lerakódott koromréteg fűtés során izzani kezd, meggyullad és akár kéménytűzhöz is vezethet, a kéményről a tűz pedig másodpercek alatt átterjedhet a ház tetőszerkezetére és egyéb részeire. A lerakódott korom eltávolításával, a fűtőeszköz és a kémény karbantartásával megelőzhetőek a kéménytüzek. A fűtőeszköz takarításához hívjanak szakembert, a kémény tisztítását pedig tegyék lehetővé a kéményseprők részére. A katasztrófavédelem kéményseprőipari szerve elérhető a http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ weboldalon és a 1818-as telefonszámon a 9.1-es menüben. A lakóközösség összefogásával elérhető a probléma gyors megoldása. A szén-monoxidról: A szén-monoxid színtelen, szagtalan, nem irritáló gáz, jelenlétét érzékszerveinkkel nem tudjuk észlelni. A szén-monoxid tökéletlen égés során keletkezik. Sajnos többnyire emberi mulasztás okozza a bajt. A nem megfelelő állapotú, nem karbantartott vagy nem megfelelően méretezett kémények, hosszabb ideje bevizsgálatlan kazánok és egyéb, helytelenül használt nyitott égésterű berendezések a baj fő okozói. A kéményt, gáz, olaj és hagyományos fűtőkészülékeket, rezsókat, kályhákat rendszeresen ellenőriztessük és azokat önkényesen sohase módosítsuk. A kiépített szellőzőket ne takarjuk le, ne tömítsük el, konyhai páraelszívók felszerelése előtt kérjük ki szakember véleményét. Fontos a rendszeres szellőztetése azoknak a helyiségeknek, ahol a tüzelőberendezést használjuk. A tüzelő-fűtő berendezéseknél a légutánpótlásról gondoskodni kell, mert azok a helyiség levegő- jét (oxigénjét) fogyasztják. A kéményseprők által feltárt hiányosságok megszüntetéséről a lehető legrövidebb időn belül gondoskodjunk. Modern nyílászárók esetén szellőzés létesítése szükséges, a füstgáz visszaáramlás megelőzése érdekében. A rossz műszaki állapotú fűtő berendezések és kémények, illetve a nem megfelelő szellőztetés miatt sajnos minden évben vannak halálos szén-monoxid-mérgezések. A színtelen szagtalan szénmonoxid gáz érzékelésére célszerű gázérzékelőt telepíteni – ami csak néhány ezer forintba kerül, de sok esetben életet menthet – amely baj esetén éles riasztó hangot hallat. Ebben az esetben az épület átszellőztetése mellett hívjanak segítséget. Az első és legfontosabb, hogy a szén-monoxid lehetséges forrásait kiiktassuk. A gáz- és egyéb típusú kazánokat és a hozzájuk csatlakozó szellőzőket évente legalább egyszer ellenőriztessük. A balesetek 60-70 százalékát a levegő utánpótlás hiánya okozza. A nyílászárók cseréje után fontos ellenőriztetni, hogy van-e elég szellőzés akkor is, ha az ablakok zárva vannak. Ha nincs, ne az ablak szigetelését szedjük ki, az nem segít. Érdemes beszerezni ablakkeretbe építhető szellőzőmegoldást, de a méretezés miatt kérjük ki épületgépész szakember véleményét. Sok gondot okoz, ha gáztüzelésű rendszerek mellett kandalló, konyhai vagy vécében elhelyezett szagelszívó van. Ezek mind sokkal nagyobb teljesítményűek, mint a gázkazán, és könnyen előfordulhat, hogy a gázkészülék kéményén keresztül szívják be a működésükhöz szükséges levegőt. Egy kandalló akár a több szobával odébb lévő kémény működését is akadályozhatja. A kazánok lamelláin felgyűlő piszok miatt a szén-monoxidnak esélye sincs a távozásra, ráadásul ebben az esetben még a gázkészülékbe épített visszaáramlásgátló sem lép működésbe, mert az égéstermék el sem jut a ki- áramlás útjában elhelyezett érzékelőig.

2016. október 12.